regio33 Ezek a 33-as régió legfrissebb hírei!
Az Esztergom-Kovácsi templomrom egy részét már feltárták korábban, most újabb föld alatti épületrésze került elő.
2016. november elején derült ki, hogy monumentális falmaradványokat rejt a vasúti töltés – írja a műemlékem.hu magazin.
„A vasútvonal, az esztergomi állomás uniós pályázati forrásból finanszírozott fejlesztése keretében utat terveztek építeni a töltés nyugati oldalán. Mivel már több mint egy évszázada ismert az itteni Árpád-kori templomrom léte, a Forster Örökségvédelmi Központ megbízásából próbaásatást végeztek, hogy feltárják a területet. Még nem vagyunk készen a kutatással, azonban már most is látható, hogy egy jelentős templom állt az egykori Kovácsi faluban, amelynek a története még Szent István király, az államalapítás korába nyúlik vissza” – mondta dr. Tari Edit feltárást vezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője. „A rom jelentősége a döntéshozókat is meggyőzte, így már biztos, hogy elkerüli ezt az új út nyomvonala, vagyis a későbbiekben gondolhatunk a bemutatására is” – tette hozzá a régész.
Az Esztergomhoz tartozó Kovácsi település története több mint ezer esztendővel ezelőtt kezdődött. Géza fejedelem és I. István királyi székhelyétől légvonalban alig több mint egy kilométernyire éltek az uralkodói pénzverde munkásai, mesterei (bár maga a műhely a várhegyhez közelebb, feltehetően a jelenlegi polgármesteri hivatal közelében lehetett). István, mint az ország teljes jogú uralkodója kezdett el pénzt veretni Esztergomban, több mint kétszáz éven keresztül egyedüli helyként az országban. A pénzverés évszázadokon keresztül királyi privilégium volt. A kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a templom körüli temetkezéseknél is találtak Szent István pénzeiből. Kovácsiban már az első ezredforduló utáni évtizedekben is templom állt. Hogy ez mennyire egyezett meg, a részben a vasúti töltés alatti épülettel, még a kutatásnak kell igazolnia.
„A templom már Szent István korában itt állt, de lehet, hogy ekkor még nem három, hanem egyhajós épület volt, s csak később bővítették, s egészítették ki a nyugati toronypárral. Hogy a bővítésre mikor került sor, még nem tudjuk, a feltárás folytatására van szükség. Az azonban biztos, hogy a már háromhajós Szent János evangélistának szentelt templom is román kori, talán még szintén 11. századi alkotás. Kovácsi lakói egyébként feltehetően tehetősek voltak, erre utal ennek a templomnak a mérete, illetve az, hogy ezen kívül még két templom állt a település területén. Hogy az egykor itt élők anyagi helyzetét megállapítsuk, szükség van a településmaradványok vizsgálatára is, amire a töltés melletti területen hamarosan lehetőségünk nyílik” – tette hozzá a régész.
Írta és fényképezte: Kovács Olivér
Forrás: National Geographic Magyarország
