Otthon / Országos hírek / A bal és jobb oldali szavazók is csak találgatják, hogy vajon mi volt az Orbán-Botka találkozó valódi célja
Szeged, 2017. január 30. Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Botka László (MSZP) polgármester a Modern városok program keretében kötött együttmûködési megállapodás aláírása után tartott sajtótájékoztatón a szegedi városházán 2017. január 30-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A bal és jobb oldali szavazók is csak találgatják, hogy vajon mi volt az Orbán-Botka találkozó valódi célja

Tegnap Szegeden találkozott egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László, Szeged szocialista polgármestere. De miért?

Mind a jobboldalon, mind a baloldalon találgatják, hogy mi késztette a két vezetőt találkozásra. A helyzetet fokozza annak  egyre nagyobb valószínűsége, hogy Botka lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje a 2018-as országgyűlési választásokon. Akkor mégis mi szükség volt a találkozóra?

A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor részéről elhangzott, hogy „komoly paktum” született, de ennek pontos részleteit nem kívánták és nem is kívánják a nyilvánosság elé tárni. Az eredményeit a következő időszak eseményeiből láthatja majd mindenki. Két dologra utalhatott a kormányfő. Az egyik, hogy hamarosan milliárdok áramolhatnak Szegedre, mint regionális központba. Ezt egyébként a kormányfő a „Modern Városok” sorozat minden állomásán elmondta. A másik – melyet a jobbikos Apáti István vázolt fel budapesti sajtótájékoztatóján -, hogy a Fidesz célja a hatalmon-, az MSZP-jé pedig az életben maradás és ezért akár le is paktálnak egymással. Véleménye szerint a paktum lényege, hogy „a milliárdos adósságban úszó MSZP-t  lélegeztetőgépen kell tartani”. Ez valahol logikus is, hiszen ha a Fidesznek sikerül egyenlő arányban megosztania az ellenzéki erőket, akkor nagy valószínűséggel kormányon tud maradni. Ehhez viszont fel kellene karolnia a haldokló MSZP-t. Sok elemző szerint a Jobbik elérte, sőt át is lépte a kormány számára kritikusnak számító támogatottsági határértéket, mely már veszélyt jelent a Fidesz-KDNP-re nézve. Talán szintén nem a véletlen műve, hogy a baloldal „kormányzati bombázása” lecsendesedett és a teljes Habony-média a Jobbikra koncentrál.

Szombati évértékelőjén Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem rejtette véka alá a Jobbik stratégiáját és elképzeléseit. Beszédében két téma kapott fontos szerepet. Az elszámoltatás, melyet ígérete szerint véghez fognak vinni, mert nekik tiszta a kezük, ellentétben a jelenlegi és korábbi kormányokkal és politikusaikkal. Emellett pedig azt emelte ki, hogy a Jobbik nem jobboldali és baloldali emberekben gondolkodik, hanem magyar emberekben, akiket egytől-egyik képviselni akarnak és fognak is.

Mind Apáti István, mind Vona Gábor elmondta, hogy 2018-ban a baloldalra leadott szavazatok el fognak veszni, mert a Fidesz egyetlen kihívója a Jobbik.

A Tárki legfrissebb közvélemény-kutatása szerint:

„Az elmúlt negyedévben a pártpreferenciák terén a legnagyobb változás a pártot nem választók arányának 5 százalékpontos csökkenése volt. Októberben a választók 40 százaléka, januárban már csak 35%-a nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból vagy nem nevezte meg választott pártját.
Ami az egyes pártok támogatottságának alakulását illeti, alig van statisztikailag is mérhető változás. A teljes népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága októberben és januárban egyaránt 33%-on állt, míg a pártválasztók körében az októberi 54 százalék után januárban 52 százalékot ért el. A Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül 10 százalékról 13 százalékra, a pártválasztók körében pedig 17 százalékról 20 százalékra nőtt. A szocialista párt esetében teljes mértékben a változatlanság jellemző, hiszen a teljes népesség körében októberben és januárban egyaránt 9 százalékon, a pártválasztók körében pedig szintén mindkét hónapban 15 százalékon áll az MSZP. A többi ellenzéki párt támogatottsága is változatlan: a teljes népesség körében a DK mindkét hónapban 4 százalékon, az Együtt 1 százalékon áll, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot, miközben az LMP októberben 2 százalékot, januárban pedig 3 százalékot ért el; a pártválasztókon belül pedig a DK szintén mindkét hónapban 6 százalékot, az Együtt 2 százalékot, a PM 1 százalékot kapna, míg az LMP októberben 3 százalékon, januárban pedig 4 százalékon állt.
 
A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel 2017. január 13-23. között zajlott 999 fős országos véletlen mintán, ami reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.”
Egy biztos, az Orbán-Botka találkozó sok mindenre lesz kihatással. Hogy végül ki csalja vagy nem csalja meg szavazóit, azt majd az idő eldönti.

About regio33

Check Also

32 ÉVE EZEN A NAPON TARTOTTÁK MEG A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ELSŐ SZABAD ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS ELSŐ FORDULÓJÁT

Hosszú évtizedeket követően 1990-ben rendezték meg hazánkban az első szabad országgyűlési választásokat, ennek feltételeit, kereteit …

Leave a Reply