Otthon / Országos hírek / A bal és jobb oldali szavazók is csak találgatják, hogy vajon mi volt az Orbán-Botka találkozó valódi célja
Szeged, 2017. január 30. Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Botka László (MSZP) polgármester a Modern városok program keretében kötött együttmûködési megállapodás aláírása után tartott sajtótájékoztatón a szegedi városházán 2017. január 30-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A bal és jobb oldali szavazók is csak találgatják, hogy vajon mi volt az Orbán-Botka találkozó valódi célja

Tegnap Szegeden találkozott egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László, Szeged szocialista polgármestere. De miért?

Mind a jobboldalon, mind a baloldalon találgatják, hogy mi késztette a két vezetőt találkozásra. A helyzetet fokozza annak  egyre nagyobb valószínűsége, hogy Botka lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje a 2018-as országgyűlési választásokon. Akkor mégis mi szükség volt a találkozóra?

A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor részéről elhangzott, hogy “komoly paktum” született, de ennek pontos részleteit nem kívánták és nem is kívánják a nyilvánosság elé tárni. Az eredményeit a következő időszak eseményeiből láthatja majd mindenki. Két dologra utalhatott a kormányfő. Az egyik, hogy hamarosan milliárdok áramolhatnak Szegedre, mint regionális központba. Ezt egyébként a kormányfő a “Modern Városok” sorozat minden állomásán elmondta. A másik – melyet a jobbikos Apáti István vázolt fel budapesti sajtótájékoztatóján -, hogy a Fidesz célja a hatalmon-, az MSZP-jé pedig az életben maradás és ezért akár le is paktálnak egymással. Véleménye szerint a paktum lényege, hogy “a milliárdos adósságban úszó MSZP-t  lélegeztetőgépen kell tartani”. Ez valahol logikus is, hiszen ha a Fidesznek sikerül egyenlő arányban megosztania az ellenzéki erőket, akkor nagy valószínűséggel kormányon tud maradni. Ehhez viszont fel kellene karolnia a haldokló MSZP-t. Sok elemző szerint a Jobbik elérte, sőt át is lépte a kormány számára kritikusnak számító támogatottsági határértéket, mely már veszélyt jelent a Fidesz-KDNP-re nézve. Talán szintén nem a véletlen műve, hogy a baloldal “kormányzati bombázása” lecsendesedett és a teljes Habony-média a Jobbikra koncentrál.

Szombati évértékelőjén Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem rejtette véka alá a Jobbik stratégiáját és elképzeléseit. Beszédében két téma kapott fontos szerepet. Az elszámoltatás, melyet ígérete szerint véghez fognak vinni, mert nekik tiszta a kezük, ellentétben a jelenlegi és korábbi kormányokkal és politikusaikkal. Emellett pedig azt emelte ki, hogy a Jobbik nem jobboldali és baloldali emberekben gondolkodik, hanem magyar emberekben, akiket egytől-egyik képviselni akarnak és fognak is.

Mind Apáti István, mind Vona Gábor elmondta, hogy 2018-ban a baloldalra leadott szavazatok el fognak veszni, mert a Fidesz egyetlen kihívója a Jobbik.

A Tárki legfrissebb közvélemény-kutatása szerint:

“Az elmúlt negyedévben a pártpreferenciák terén a legnagyobb változás a pártot nem választók arányának 5 százalékpontos csökkenése volt. Októberben a választók 40 százaléka, januárban már csak 35%-a nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból vagy nem nevezte meg választott pártját.
Ami az egyes pártok támogatottságának alakulását illeti, alig van statisztikailag is mérhető változás. A teljes népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága októberben és januárban egyaránt 33%-on állt, míg a pártválasztók körében az októberi 54 százalék után januárban 52 százalékot ért el. A Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül 10 százalékról 13 százalékra, a pártválasztók körében pedig 17 százalékról 20 százalékra nőtt. A szocialista párt esetében teljes mértékben a változatlanság jellemző, hiszen a teljes népesség körében októberben és januárban egyaránt 9 százalékon, a pártválasztók körében pedig szintén mindkét hónapban 15 százalékon áll az MSZP. A többi ellenzéki párt támogatottsága is változatlan: a teljes népesség körében a DK mindkét hónapban 4 százalékon, az Együtt 1 százalékon áll, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot, miközben az LMP októberben 2 százalékot, januárban pedig 3 százalékot ért el; a pártválasztókon belül pedig a DK szintén mindkét hónapban 6 százalékot, az Együtt 2 százalékot, a PM 1 százalékot kapna, míg az LMP októberben 3 százalékon, januárban pedig 4 százalékon állt.
 
A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel 2017. január 13-23. között zajlott 999 fős országos véletlen mintán, ami reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.”
Egy biztos, az Orbán-Botka találkozó sok mindenre lesz kihatással. Hogy végül ki csalja vagy nem csalja meg szavazóit, azt majd az idő eldönti.

About regio33

Check Also

Kedden és szerdán Dorogon és Komáromban fog ellenőrizni a NAV

 NAV Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága 2018. május 22. és 25. között az alábbi településeken …

Hozzászólás