Az Iránytű Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint – melyet a Magyar Nemzet számára készített el – egyre inkább körvonalazódik a kihívó kiléte.
Az januárban és februárban kevés változás történt a pártok támogatottságát illetően, csupán apró mozgások voltak tapasztalhatóak minden oldalon. Leszámítva természetesen a baloldalt, amely képtelen felébredni évek óta tartó Csipkerózsika álmából. Náluk tehát még ennyi sem történt. A közel jövőben várhatóan nem is igen számolhatunk erősödéssel az ő esetükben, hiszen mióta az MSZP és DK egymásnak esett, egyre kisebb a valószínűsége a későbbi koalíciónak vagy választási együttműködésnek. Egyelőre úgy tűnik mindenki külön-külön fogja megmérettetni magát az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokon, ám még inkább valószínű az, hogy a törpepártok, valamelyik életben maradásért küzdő baloldali garnitúra felé fognak húzni. Összességében tehát elmondható, hogy a támogatottságokat tekintve nem történt változás a balliberális oldalon, csupán egymás közti átvándorlásról beszélhetünk.
Márciusban azonban már hibahatáron felüli változások történtek szinte minden párt esetében. A frissen megjelent Momentum az egyik nyertese az elmúlt időszaknak, hiszen 5 százalék környékére kerültek, bár tegyük hozzá, hogy – miként a többi törpepártnak – Budapesten kívül nincs bázisuk. Kiindulva abból, hogy az Együtt, a PM, a DK, az LMP és valamennyire az MSZP is a fővárosra fog összpontosítani, nehéz helyzetben lesznek. Elnézve az adatokat, az olimpia ellenes kampány szószolói nem mellesleg pont a baloldali pártoktól csábítottak át szavazókat.
A biztos szavazók körében a kormánypártok 3 százalékpontot veszítettek februárhoz képest. Esetükben azt láthatjuk, hogy magabiztos vezetésük ellenére, 2010 óta csak a migrációs krízis tudta egy ideig növelni támogatottságukat, ami ezt leszámítva folyamatosan csökken.
A másik nagy nyertese az elmúlt hónapnak a Jobbik, melynek támogatottsága 2 százalékkal nőt és így 23 százalék körül áll a pártot biztosan választani tudók körében. Egy évvel a választások előtt egyre inkább körvonalazódik, hogy a Fidesz-KDNP kihívója a nemzeti néppárt lesz. Alátámasztja ezt, hogy a kormánypártok a szokásos parlamenti „elmúlt nyolc évezésen” kívül nem igazán ütik a baloldalt. Sőt, közös „projektet” is előkészítettek a hatvani kastélybizniszt illetően, de látva a közfelháborodást, a szocialisták visszaléptek.
A teljes népesség körében a kormánypárt 31, a Jobbik 13, az MSZP 7, az LMP és a DK 3-3, az Együtt pedig 1 százalékon áll. Itt a Párbeszéd népszerűsége még az egy százalékot sem éri el, a Momentum és a kétfarkúak pedig 2-4 százalék körül állnak. Ezek alapján még mindig jelentős azon tábor nagysága, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani.
Szintén az Iránytű Intézet készített felmérést a Magyar Nemzet számára a pártok elutasítását és a másodlagos pártreferenciákat illetően, azaz, hogy ha valaki nem tudna kedvencére szavazni, akkor kivel helyettesítené.
A választók 30 százaléka utasítja el a kormánypártokat, amivel toronymagasan vezetnek. Őket az MSZP és a DK követi 14-14 százalékkal, a Jobbikot pedig 11% utasítja el. A Fidesz szavazói közül a legtöbben, 29 százaléknyian a DK-t utasítják el leginkább, a sorban az MSZP (26) és a Jobbik (16) következik. A Jobbik szavazóinak többsége, 52 százalék a Fideszt utasítja el legjobban, 13-13 százalékuk pedig az MSZP-t és a DK-t. Az MSZP-sek 69 százaléka a kormánypártokat, 18 százaléka a Jobbikot utasítja el leginkább. A bizonytalan szavazók 42 százaléka számára a Fidesz-KDNP a legelutasítottabb.
Másodlagos pártpreferenciák tekintetében az LMP áll a legjobban: ha a választók kedvencükre nem szavazhatnának, akkor 10 százalékuk rájuk voksolna, de szorosan követi őket a Jobbik is 9 százalékkal. A fideszesek 39 százaléka másra egyáltalán nem szavazna, 22 százalékuk a Jobbikot választaná másodsorban, 12 százalékuk az LMP-t, 8 százalékuk pedig a Kétfarkú Kutya Pártot. A jobbikosok 30 százaléka szintén nem szavazna másra, 22 százalékuk az LMP-t, 16 százalékuk a kormánypártokat támogatná másodsorban, 11 százalékuk bizonytalan a kérdésben. A szocik 31 százaléka a DK-t, 18 százalékuk a Jobbikot, 14 százalékuk az Együttet támogatná, ha nem lehetne az MSZP-re szavazni.
A választók 52%-a úgy látja, a Jobbiknak több szavazója lenne egy jövő vasárnapi választáson, mint a balos összefogásnak.