Ebben az időszakban szinte minden családban, háztartásban fontos szerepet játszik a költségvetés átgondolása. De nehéz úgy tervezni, hogy nem lehet tudni, hogy a bevételek hogyan fognak alakulni és a rendelkezésre álló keretnek meddig kell kitartani.
Sok család fellélegzett, hogy a kölcsönöket az év végéig nem kell megfizetnie. Lakossági ügyfeleknél számlafizetés elmaradása miatt nem fogják kikötni az áramot és nem fogják a vízfogyasztást korlátozni, ehhez a kezdeményezéshez lehetséges, hogy más szolgáltatók is fognak csatlakozni. A bankok a kölcsönöket most minimum 1-2 százalékkal kevesebb kamattal adják, akinek megmaradt a munkája tud felvenni a felmerülő kiadásaira.
Csupa jó hír ebben a mai kilátástalannak tűnő helyzetben, vagy legalábbis annak tűnik. Lehet koncentrálni a napi megélhetésre, legyen élelmiszer, tisztálkodási, fertőtlenítési áru és vészeljük át. Persze állami ármaximálás nélkül hiába tervezünk, nem tudhatjuk, hogy holnap nem fog-e többszörösébe kerülni a szükséges áru.
Mi lesz, ha vége lesz ennek az egésznek?
Azt már tudjuk, hogy a banki hitelek törlesztő részletei januártól megemelkednek azoknak, akik élnek a mostani moratóriummal, hogy mennyivel azt még pontosan nem lehet tudni.
A be nem fizetett közüzemi számlák is megmaradnak, nem elengedés történik, hanem halasztás, amit a járvány lefutása után még nem tudni milyen módon fognak behajtani a szolgáltatók.
Sok embernek a járvány utáni időszak munkahely kereséssel fog kezdődni, egy újra felálló gazdaságban kell majd elhelyezkedni, újra kezdeni.
Bármeddig tart is ez az időszak utána sem lélegezhetünk fel, mert lesznek olyan emberek, családok akiknek a padlóról kell majd felállnia.
A koronavírustól való félelmen kívül rengeteg embernek ezek a dolgok is hatalmas lelki terhet okoznak és segítségre a jelenlegi állás szerint nem számíthatnak.
Állami garancia idáig semmire sincs, na de hogyan is várnánk a mindennapjainkra segítséget, ha még a koronavírus kezelésére sincsenek meg az alapfeltételek.