Otthon / Egyéb / 1986-ban ezen a napon történt a csernobili atomerőmű baleset

1986-ban ezen a napon történt a csernobili atomerőmű baleset

Az észak ukrajnai Csernobilt a tőle 15 kilométerre északra elhelyezkedő Csernobili atomerőműben 1986. április 26-án a bekövetkezett baleset tette világszerte ismertté.

Csernobilban nem nukleáris robbanás történt, hanem gőzrobbanás, aminek az oka az ott üzemelő RBMK típusú reaktor tervezési hibája és a hozzá kapcsolódó emberi hozzá nem értés és felelőtlenség együttes hatása.

A gőzrobbanást egy szabálytalan kísérlet és több biztonsági rendszer szabályellenes kikapcsolása okozta. Ezért robbant le a reaktortartály teteje és ennek, valamint a hűtés hiánya miatt bekövetkezett grafittűznek a következménye a légkörbe kijutott sugárzó izotópok tömege és szétszóródása.
A baleset után a radioaktív sugárzás, illetve a nyitott reaktormaradvány közelsége miatt 1986. május 2-án döntötték el a város kb. 12500 lakójának kitelepítését. A szerencsés időjárási viszonyoknak köszönhetően a város – az erőműhöz való közelsége ellenére – csak enyhébb mértékben szennyeződött. 1986 nyarán-őszén Csernobil területén jelentős sugármentesítést végeztek. A városban az utolsó jelentős nyilvános esemény az erőműbaleset felelőseinek bírósági tárgyalása volt, 1987. június 7. és július 27. között.

Érdekességek Csernobilról

Az erőmű valódi neve – éltetve a kommunista Lenin-kultuszt – Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű. Neve azonban nem így vonult vonult be a történelemben, ugyanis a katasztrófa után azt szinte azonnal megváltoztatta a szovjet propagandagépezet, hogy a nyugati sajtó Lenin nevével még véletlenül se hozza összefüggésbe.

Az erőművel nem csak elektromos energiát állítottak elő, hanem a hadiiparban használatos tiszta plutóniumot is, elsősorban taktikai atomfegyverek fejlesztéséhez.

Az Egyesült Államok már a 40-es években rájött, hogy a Csernobilban is alkalmazott, ún. “grafitmoderátoros” reaktorok veszélyesek, azokat az USA-ban be is tiltották.

Az atomkatasztrófa épp egy olyan tesztelés közben következett be, amely ennek az erőműtípusnak a biztonságát, pontosabban a tűrőképességét volt hivatott szolgálni: A cél volt annak igazolása, hogy a reaktor hűtőrendszere a „legnagyobb tervezett hiba” üzemállapotban is képes a folyamatos energiatermelésre.

A reaktort – elsősorban költséghatékonysági okból – nem látták el teljes burkolattal, ennek is köszönhető, hogy a radioaktív szennyezés könnyedén a légkörbe került, melyet a napokig tartó grafittűz csak tetézett. Ennek a radioaktív szennyezésnek kb. a 60%-a Fehéroroszországban hullott le.

Az érintett 4-es reaktor épületben csupán két olyan dózismérőt szereltek fel, melyek a nagyobb sugárzást is képesek voltak mérni, azonban az egyikhez vezető utat elzárta a robbanás, a másik pedig elromlott.

A robbanás(ok) következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük a világ legtermékenyebb mezőgazdasági területei is.

A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak.

A kármentesítés céljából a helyszínre rendelt likvidátor egységek napi 24 órán át dolgoztak, sugártalanítottak és minden állatot lelőttek, hogy ne vigyék tovább a sugárzást.

A „biorobotok”-nak nevezett katonák pár percig dolgozhattak csak, mert ezeknek a sugárzó grafitdaraboknak az ereje 1000+ röntgen volt (egy évi terhelés: 2 röntgen).

Az osztrák hatóságok a katasztrófáról értesülve megtiltották a magyar termékek (főleg élelmiszerek) kivitelét a határon, mivel azt szennyezettnek vélték a Szovjetunióval való szomszédság miatt.

Tanúk beszámolója alapján az egyik tűzoltó leírta, milyen érzés volt sugárzásnak kitéve lenni: fémes ízt érzett a szájában, és úgy érezte, mintha tűvel szurkálnák az arcát.

Az erőmű körül egy állandó 30 km-es „halálzónát” jelöltek ki, ahol tilos emberi lakóhelyet létesíteni.

Röviddel a robbanás után Ukrajnában és Belorussziában több ezer gyereket és felnőttet akut sugárzási betegség támadott meg (hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések). Az ukrajnai gyermekek körében megháromszorozódtak a daganatos megbetegedések.

Az élőlényekben felhalmozódott sugárzás még évtizedekkel később is mindennapi problémákat okozott Európában. Bajorországban 2013-ban a sugárzás a vizsgált vaddisznók közel felében meghaladta a határértéket, több egyednél a tízszeresét állapították meg, aminek következtében húsuk fogyaszthatatlan volt.

A térséget a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára. A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz. Az idegenvezetéshez Geiger-Müller számlálót, radioaktivitásmérő műszert is lehet kölcsönözni. A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották.

(forrás)

About regio33

Check Also

SAJÁT GYÁRTÁSBAN KÉSZÍTI KEREKEIT A NEUZER KERÉKPÁRGYÁR ESZTERGOMBAN

A Neuzer Kerékpár Kft. kerékgyártó gépsor telepítéséhez kapott támogatást a GINOP-1.2.8-20 pályázati felhívás keretében, ennek …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük