A Bonduelle kutatása szerint azonban a magyarok mindössze 43 százaléka sorolja a preferált zöldségek közül az első három helyre a hüvelyeseket.
Jót tesz az egészségünknek és immunrendszerünknek, ha növeljük étrendünkben a növényi élelmiszerek arányát.
Világszerte átlagosan 21 gramm hüvelyest fogyasztunk fejenként, amely a napi fehérjebevitelünk mindössze 6 százalékát teszi ki. Ez az arány az elmúlt harminc évben stagnál, a gabonafélék, tejtermékek és húsok uralta étrend jellemzi szokásainkat.
A zöldség, illetve a hüvelyesek fogyasztásának tekintetében a magyaroknak van hová fejlődnie.
Hazánkban a napi fogyasztási arányokat tekintve a legtöbben tejterméket és fehér lisztből készült pékárukat esznek, a friss zöldségek fogyasztási aránya mindössze 37 százalék.
Kedvenc zöldségeink a paradicsom, a burgonya, illetve a paprika, a hüvelyeseket pedig mindössze a válaszadók 43 százaléka tette az első három helyre.
A zöldségfogyasztásunk alapját leggyakrabban köretként elfogyasztott krumpli és a szendvicshez bevitt paradicsom és paprika képezi.
A hüvelyesek ilyen alacsony arányú fogyasztása gazdasági, történelmi és társadalmi okokra vezethető vissza, pedig termesztésük sokkal kevesebb terhet ró a környezetre, mint például az állattenyésztés és húsfeldolgozás. A jelenségben szerepet játszhat a fagyasztott és konzervzöldségek mellőzése is.
A legnépszerűbb itthon a zöldborsó, ennél lényegesen kevesebbet fogyasztunk a különböző babokból, lencsékből és csicseriborsóból.
Ezek a növények pedig igazi szuperélelmiszereknek számítanak: magas a rosttartalmuk, amely többek között segít a vércukorszint egyenletes szinten tartásában, és hozzájárul az egészséges emésztéshez és a normál koleszterinszint fenntartásához is.
Fehérjében gazdagok, valamint kiváló B1- és B6-vitamin-, pantoténsav-, valamint folsavforrások, és olyan ásványi anyagokban is bővelkednek, mint a kálium, cink, réz, foszfor, vas és mangán.