Augusztus 1-től van hatályban az a törvényi rendelkezés, ami alapítványi struktúra alá rendezi öt kivételéve az összes maradék egyetemet, ami még állami fenntartású volt.
Miközben elvileg a nagyobb mozgástér lenne a cél, az új alapítványok kurátorainak listáján számos minisztert, (volt) államtitkárt, kormánybiztost és polgármestert találni, miközben a 11 modellváltó egyetem közül csak ötnél kerül be a kuratóriumba a jelenlegi rektor.
Az alapítványosításról szóló törvényt decemberben kétharmadba betonozták, így a modellváltás esetleges későbbi visszavonása, vagy akár csak átstrukturálása is komoly nehézségekbe ütközhet.
Az alapítványosításról két intézmény esetében különösen éles viták, főleg Szegeden pedig botrányos, vitatható körülmények övezték döntést. A kormánypárti kiszervezés ellen a Színház és Filmművészeti Egyetemen a tanári kar sorozatos lemondással, a diákok pedig két hónapig tartó egyetemfoglalással válaszoltak, amelyet aztán a járványhelyzet romlása miatt függesztettek fel.
A rendkívüli állapot ideje alatt, az SZFE intő példájának dacára, a jogvédő-civil szervezetek tiltakozására és a szakszervezeti aggályokra fittyet hányva, az egyetemisták kifejezett akarata ellenére, botrányos szenátusi üléseket követően a kormány több vidéki egyetemet is a modellváltás útjára terelt.
Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett (kormánytagokkal, illetve Fidesz-közeli alakokkal feltöltött) kuratóriumok teljhatalmat kapnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.