Az ellenzéki előválasztás kibillentette támogatottságuk egyensúlyi helyzetéből a két politikai tömböt.
Az idei évben mindvégig 1-2 százalékpontos előnye volt az ellenzéknek, amelyet – figyelembe véve a statisztika szabályait – döntetlennek, lényegében azonos támogatottságnak lehetett nevezni. Ebben a hónapban viszont érzékelhető, 4 százalékpontos előnye lett az ellenzéki pártok közös listájának.
Szeptemberben a választókorú népesség 38 százaléka támogatta az ellenzéket, ezúttal 39 százalék. A kormánypártok a múlt hónapban 37 százalékon álltak, most 35 százalék sorakozott fel mögéjük.
A fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja. A megyeszékhelyek kategóriájában jelenleg 43–33-ra vezet az ellenzék, a többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz–KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll. A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól.
Mivel a kormánypárti szavazóknak valamivel nagyobb az aktivitása, mint az ellenzékieké (60–56 százalék), ezért a választáson részvételüket biztosra ígérő és már elköteleződött szavazók csoportjában kiélezett a versengés: az ellenzék 50, a kormánypártok 48 százalékot érnek el.
(forrás)