regio33 Ezek a 33-as régió legfrissebb hírei!
Az Orbán-kormány tehetetlenül nézi a fejleményeket.
Az elmúlt időszakban a folyamatosan növekvő infláció jellemző Magyarországon.
Ezt az átlagember elsősorban az élelmiszerboltok kasszájánál tapasztalhat meg, amikor változatlan kosártartalom mellett hétről hétre egyre többet kell fizetnie a vásárlás végén.
A Magyar Nemzeti Bank 2021-re a fogyasztói árak 4,6-4,7 százalékos emelkedésével számol, ezen belül pedig az élelmiszerek esetében jövőre sem várható javulás, sőt inkább további drasztikus drágulással várható a jegybank szerint 2022-ben.
A gyakorlatilag csúcstartó az étolaj, amely terméknél az egyik jól ismert márka esetében több, mint 50 %-os volt az emelkedés 2018 és 2021 azonos időszaka között (270 forint a differencia egy liter esetében).
A KSH inflációs adatai alapján, amely az étolaj átlagos árát vizsgálja, hasonlóan lesújtó a kép: 484 forintról 708 forintra drágult ez a termék ilyen rövid alatt.
Szintén 50 % környékén van a drágulás a margarin esetében is, ahol ugyanazon márka 500 g-os téglamargarinja esetében 200 forint volt az árnövekedés mértéke 2018 és 2021 között.
A már több mint másfél éve tomboló koronavírus-járvány kapcsán minden korábbinál gyakrabban halljuk azt a tanácsot az egészségügyi szakemberektől, hogy az oltás felvétele mellett az immunrendszer erősítése is nagyon fontos ezekben az időkben. A legtöbb ember számára azonban egyre inkább elérhetetlenek az ezt lehetővé tevő gyümölcsök, mivel ezek ára is brutálisan megnövekedett az elmúlt időszakban.
400 forint körül jár az alma kilónkénti átlagára a boltokban, miközben 2018-ban még mindennapos volt, hogy 200 forint alatt jussunk a gyümölcshöz. De nem jobb a helyzet a banán esetében sem, amelynek átlagára ma már az 500 forintot súrolja, miközben három éve még 300 forint alatt is kapható volt.
Az egyik legfontosabb alapvető élelmiszerrel, a kenyér kilónkénti ára elérte a 400 forintos határt és az előrejelzések további búzaár-emelkedést irányoznak elő. Pedig nem volt olyan régen, amikor egy kilós fehér kenyérért még csak valamivel több, mint 200 forintot kellett fizetni, míg a félbarnához már 200 forint alatt is hozzá lehetett jutni.
A csirkeszárny és a marhahús esetében is jóval 20 % felett van a drágulás mértéke 2018 és 2021 ősze között, míg a sertéshús esetében ennél minimálisan kisebb az árnövekedés az elmúlt három évben.
Látható tehát, hogy az Orbán-kormányok által korábban végrehajtott áfacsökkentések messze nem voltak elégségesek az egyre jobban elszabaduló árak megfékezéséhez, hiszen 2015-ben a szarvarmarha, juh és kecskehússal kezdődött az áfacsökkentés, majd 2016-ban a sertés tőkehús, 2017-ben a baromfihúsok, végül 2018-ban a hal és a sertésbelsőség áfakulcsa is lement 27 %-ról 5 %-ra, mégsem látszik ez ma az árakon.
Ennek következtében a helyzet egyre inkább kilátástalanná válik egyre több honfitársunk számára, akik hamarosan a legtöbb alapvető élelmiszerhez nem fognak tudni hozzáférni a kormányzati beavatkozás hiányában. A kormány azonban segítségnyújtás helyett inkább a kormányhoz közelálló oligarchiákat tömi ki pénzzel, akik olyan menü mellett rendeznek lakodalmakat, ahol egy-egy fogás árából egy átlagos magyar család étkezését jó pár alkalommal lehetne biztosítani.
