A volt államtitkárral szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.
Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le? A Telex utánajárt, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben.
Viszonylag sokáig sikerült titkolni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét a feleségével együtt a ferihegyi repülőtéren elfogták, és aztán le is tartóztatták. Csak az akció után egy héttel, tavaly november közepén szellőztette meg a Blikk név nélkül, hogy mi történhetett, majd december elején a 24.hu írt arról, immár névvel, hogy teljes a hírzárlat Schadl György ügyében.
Aztán felgyorsultak az események. Pár napra rá egy ügyészi mentelmijog-kikérésből kiderült, hogy az ügyben Völner Pál államtitkár is érintett. Ő pillanatok alatt eltűnt a közéletből, a sajtó pedig az egész ügy iratanyagát elkezdte feldolgozni.
Schadl azóta is letartóztatásban van, egészen friss hír, hogy márciusig biztosan marad is,
Völner Pállal szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.
A Demokratikus Koalíció szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben, az ellenzéki párt fel is jelentette az ügyészeket, akik Völner letartóztatását indítványozhatnák, de nem tették. (Az ügyészi indítványokról aztán a bíróság dönt, ha nincs indítvány, nincs miről dönteni.) A DK politikai befolyásolásról, „Orbán politikai akarata alapján működő igazságszolgáltatásról” beszélt.
Az ügyészség elutasította a feljelentést, közleményükben azt írták:
- a letartóztatás indítványozása nem kötelező, hanem lehetőség;
- csak törvényben meghatározott okokból lehet indítványozni;
- és csak akkor, ha a cél (sikeres büntetőeljárás) máshogy nem biztosítható, a „letartóztatás ugyanis nem cél, hanem eszköz”.
Sajtó megkeresésben kérdezték az ügyészséget, miért nem indítványozták eddig a letartóztatást, felmerült-e egyáltalán, nem tartanak-e attól, hogy Völner akadályozza a büntetőeljárást, de egy hasonlóan szikár jogi szöveggel válaszoltak, miszerint
„az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban – az ügyészségi nyomozás esetében – kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű, erre tekintettel csak a már megtörtént nyomozati cselekményekre vonatkozóan nyilatkozunk, így további kérdéseire válasz nem adható.”
Simonkát, Mengyit, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le
Úgy látszik egyébként, hogy ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál. Nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen.
Vágólapra másolva
(forrás)