Otthon / Egyéb / Akár 3 évig is visszatarthatják a járvány elleni küzdelemben dolgozók szabadságát

Akár 3 évig is visszatarthatják a járvány elleni küzdelemben dolgozók szabadságát

Március 28-án vasárnap hatályba is lépett a 149/2021. (III. 27.) kormányrendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól.

A kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatottakra vonatkozik, továbbá azokra, akik

  • az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak,
  • harmadszor pedig azokra, akik rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományában dolgoznak.

A rendelet kiköti, hogy a felsoroltakra is csak abban az esetben vonatkozik a törvény, amennyiben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vettek.

AZ EMLÍTETT HÁROM ÁGAZAT ÉRINTETT DOLGOZÓI A 2021. ÉVBEN ESEDÉKES SZABADSÁGUKNAK CSAK EGY RÉSZÉT KÉRHETIK KI, AMENNYIBEN ERRŐL A MUNKÁLTATÓJUK ÚGY HATÁROZ.

Ugyanis a kormányrendelet értelmében a munkáltató nem köteles a szabadság – beleértve az alap- és a pótszabadságot is – egy jelentős részét idén kiadni, hanem átviheti a következő, a 2023-as vagy akár a 2024-es évre is.

AZAZ MEGTÖRTÉNHET, HOGY EGYES DOLGOZÓK A 2021-ES SZABADSÁGUK EGY RÉSZÉT CSAK 2024-BEN KAPHATJÁK MEG.

Az éves szabadság 40 %-a felett rendelkezhet a munkáltató. Ez annyit tesz, hogy a pályakezdő gondozó, akinek 20 nap az éves szabadsága, idén mindösszesen 12 nap szabadság kiadását követelheti munkáltatójától. A fennmaradó részt pedig a következő három év egyikében kaphatja meg.

A háromgyerekes, 21 nap alapszabadsággal és 5+7 nap pótszabadsággal rendelkező dolgozó esetében 13 nap kiadása halasztható el akár három évvel, így idén a 33 nap helyett 20 nap szabadsággal kell beérnie.

A kormányrendelet azonban több ponton is homályos.

Nem világos, hogy pontosan kik tartoznak bele a „SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevők” közé? Hogy mi történik azzal a munkással, akinek az időarányos szabadságát már kiadták az idei évre? Hogy viszonyul ez a rendelkezés a kollektív szerződéseknek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseihez? Miként lehet elkülöníteni a „lecsippentett” szabadságot a megadott szabadságtól?

Ahogyan az is bizonytalan, hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet, amely a most hatályos kormányrendeletet hatályon kívül fogja helyezni. A kormányrendelet szerint ugyanis a 2021. január 1-től a veszélyhelyzet végéig eltelt időre eső időarányos szabadságot kell figyelembe venni.

Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz, s ezt rögzíti az Alaptörvény is. Valamint a főszabály is az, hogy a szabadságot az esedékességének az évében kell kiadni.

(forrás)

About regio33

Check Also

VÁRJÁK A JELENTKEZŐKET!

Szerezz OKJ-s TŰZOLTÓ végzettséget 5 hónap alatt és csatlakozz csapatunkhoz Tatabányán, Komáromban, Kisbéren, Esztergomban, Nyergesújfalun …

Leave a Reply