Otthon / Egyéb / Nem tudják, vagy titkolják, mennyi műtét maradt el, de a várólisták hossza aggasztó állapotra utal

Nem tudják, vagy titkolják, mennyi műtét maradt el, de a várólisták hossza aggasztó állapotra utal

Fogalmuk sincs az állami szerveknek arról, hogy a járványhelyzet miatt hány elmaradt műtét torlódott fel az egészségügyben.

A több ezer halasztott beavatkozásra csak a várólisták növekedéséből lehet következtetni, és a szakértő szerint a helyzet rövid időn belül nem javul, sőt.

Jó esetben a jövő nyárra, de talán még későbbre kap időpontot a beavatkozásra az a beteg, akinek ma javasol az orvos nem életmentő műtétet. Noha ezek nem sürgős, a várhatóan súlyos állapotromlás kockázata nélkül elhalasztható műtétek, egy kevésbé fájdalmas tünet elviselésekor is minden nap kínlódás lehet. Miként egyáltalán nem mindegy az sem, hogy fél évre táppénzre kerül-e valaki, esetleg a nem életveszélyes, de kellemetlen tünet miatt az életminősége tartósan leromlik, megszokott munkavégzése akadályokba ütközik, vagy akár a hosszú várakozás miatt mire odajut, már más típusú, a szervezetét esetleg jobban megterhelő műtét elvégzése válik nála szükségessé. Noha május közepe óta ismét el lehet végezni a járványhelyzet miatt korábban leállított, nem életmentő beavatkozásokat, a műtéti várólisták legtöbb esetben nem csökkentek, hanem nőttek.

A Covid-világjárvány tavaly tavaszi, magyarországi kitörése óta mintegy 9–10 hónapnyi műtétikapacitás-kiesés jött össze a hazai egészségügyben, de azt nem tudni pontosan, hány, előre tervezhető műtét maradt el ez idő alatt.

Az illetékes állami szerveknek erről látszólag fogalmuk sincs: vagy tényleg nem rendelkeznek erről konkrét adattal, vagy nem akarják elárulni.

Pontos, hivatalos adat hiányában csak az egyre hosszabbra nyúló várólistákból következtethetünk arra, hogy mennyi műtét maradhatott el a kieső időben, mennyit kellene behoznia a Covid harmadik hullámában kimerült egészségügyi ellátórendszernek. A NEAK nyilvános várólista-adatbázisa szinte minden műtétcsoportnál lényegesen megnőtt várakozási időt és jelentős “sorban állást”, vagyis nagyszámú, feltorlódott beteget jelez.

A NEAK-lista szerint augusztus 13-án a legtöbben szürkehályog műtétre várnak. Tavaly november 9-én – mielőtt a növekvő számú koronavírusos betegek ellátása érdekében ismét elrendelték a halasztható műtétek felfüggesztését –, még csak 8731 beteg volt a várólistán, akit viszont most jegyeznek elő erre, azelőtt már másik 14 033 beteg áll a sorban. Így az átlagos várakozási idő most 212 nap a szürkehályog műtétre. De az ország egyes részei között is hatalmas különbségek van: a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban 12 nap alatt sorra lehet kerülni, míg a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban 370 napot kell várni erre.

A második legtöbben térdprotézisműtétre várnak, méghozzá az egyik leghosszabb ideig, átlagosan 599 napig. Itt jelenleg 8151 beteg áll sorban szemben a tavaly novemberi 5712-vel. Csípőprotézis műtétnél is muszáj türelmesnek lenni, hiszen itt átlagosan 489 napot kell várni egy új betegnek, aki a 6792.-ik lesz a sorban.

Az egy éven túli várható várakozási idő viszonylag gyakori, de nem a leghosszabb: szaruhártyaműtétnél az átlagos várakozási idő 792 nap is, szívbillentyű-beültetésnél pedig 534 nap.

Nyitott szívműtétre is 332 napot kell várni, bár itt több ezren nem állnak sorba, “csak” 878-an. Még kevesebb beteget érint a gerincsérvműtét, itt mindössze 67 a várakozók száma, és itt viszonylag rövid idő, átlagosan 62 nap alatt a műtőasztalra kerül a beteg. A mandula- és orrmandulaműtétekre kicsit többet, bő három hónapot kell várni, és itt 701 a sorban állók száma az augusztus 13-i várólista adatok szerint.

A koronavírus-járvány az EU minden tagállamának egészségügyi ellátását próbára tette, de uniós viszonylatban a magyaroknak okozta a legtöbb bosszúságot, például az elmaradt műtétekkel – derült ki a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Eurofound uniós ügynökség jelentéséből.

Az áprilisi adatokat ismertető elemzés megállapítja, hogy az alapvető egészségügyi szolgáltatások elérésében még mindig vannak zavarok Európa-szerte. A kielégítetlen egészségügyi szükségletekre a leggyakrabban Magyarországon, Portugáliában és Lettországban panaszkodtak a válaszadók. Míg uniós átlagban a válaszadók 18 százaléka említette, hogy a járvány miatt nem tudott valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, addig Magyarországon ez az arány az EU-s átlag duplája volt idén tavasszal: a magyarok 36 százaléka számolt be arról, hogy van olyan orvosi problémája, amit a járványhelyzet miatt még nem tudott kezeltetni. A legalacsonyabb arányt Dániában (6%) és Csehországban (8%) mérte az Eurofound.

(forrás)

About regio33

Check Also

Nőttek a fogyasztói árak

Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, havi összevetésben …

Leave a Reply