MA VAN SZENT MÁRTON ÜNNEPE

Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa (patronus regni).

Pannóniában (Savaria, azaz Szombathely) született 316-ban vagy 317-ben. Szombathelyen, a Szent Márton-kápolna helyén állt a legenda szerint a szülőháza.

15 éves korában a római hadseregbe sorozták, vitézsége mellett kitűnt a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával.

A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 18 éves korában keresztelkedett meg, 20 évesen megvált a hadseregtől. Remeteként élt, majd kolostort alapított.

371-ben vagy 372-ben a nép és a papság Tours püspökévé választotta. A legenda szerint a püspökké választás elől elrejtőzött egy libaólban, nehogy megtalálják. A libák viszont olyan hangosan gágogtak, hogy végül nem menekülhetett a püspöki tisztségtől. Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén.

A Jeromos-féle Martirológium november 11-re teszi Szent Márton temetését. Rómában a 6. század óta ünneplik. Ő az első szentként tisztelt hitvalló. Tours-ban található sírja zarándokhely lett. Szent Márton a koldusok és katonák védőszentje. Kultusza bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniában.

Tiszteletét Szent István is felkarolta: zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa (patronus regni) lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromnapos előkészülettel is kiemelte. 

Márton napi hagyományok: A gazdasági év zárása volt ekkor, a munkaszerződések lejártának napja. A mesterek vacsorát adtak legényeiknek, a gazdák a pásztoroknak. Az advent előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúd evése volt. A szárnyas mellcsontjából a tél időjárását jósolták meg. Megkóstolták az új bort is, mert ennek Márton a „bírája”. Ezen a napon készítik a „marcipánt”. Aki Magyarországon Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz.

Időjóslás is fűződik a naphoz: „Márton olykor fehér lovon jár” – tehát felkészülhetünk a havazásra; „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”, vagy „ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél”.

(forrás)